Ghána és Elefántcsontpart kakaóültetvényein a 7-15 éves gyerekeket fizetett munka ígéretével rabszolgamunkára kényszerítik.
Tud a világ a csokoládé sötét oldaláról?
Újságírók egy csapata azt vizsgálja, hogyan táplálja az emberkereskedelem és a gyermekmunka Elefántcsontparton a világméretű csokoládéipart.
A stáb interjúkat készít ezen állítólagos gyakorlatok támogatóival és ellenzőivel, és rejtett kamerás technikákkal elmélyül a kakaóültetvények kavicsos világában.
A gyermekkereskedelem és a kakaóiparban tapasztalható kényszermunka felszámolásának kötelezettségével (2008-ig), 2001-ben az összes nagy csokoládégyártó cég képviselői aláírták a Harkin-Engel egyezményt, a nemzetközileg is ismert megállapodást, mint a „Kakaó Protokoll-t”.
Az utazás a kakaógyártás homályos világába Németországból indul, a kölni ISM rendezvényen, amely a világ legnagyobb csokoládétermékek, édességek és rágcsálnivalók szakvására, és megpróbálja feltenni az egyszerű kérdést: honnan származik a csokoládéja?
Ennek eredményeként az emberkereskedők nyomait követő újságírók rejtett kamerákkal és hamis személyazonosságokkal felszerelkezve repülnek az afrikai Maliba, hogy megörökítsék, hogy 7 és 15 év közötti gyerekeket, a fizetett munka ígéretével, a határokra szállítják, és végül eladják az ültetvényeken lévő gazdáknak.
Az elefántcsontparton, a világ vezető kakaótermelőjénél tett megállást követően az expozé Genfben, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban zárul, hogy felfedjék a keserű ízű, árulkodó tanúvallomásokat és tényeket a gyermekekről, aktivistákról és emberkereskedőkről.
Mindezt, az elmaradhatatlan nyersanyagot tartalmazó kakaó felhasználásával, ami az ízletes csokoládénkban található és amit olyan jó étvággyal majszolgatunk, miközben az ültetvényen gyerekeket vernek ezért a csepp élvezetért.