A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehető időben zajlott. A kora középkor egyik legjelentősebb ütközete volt 150.000 fős külföldi hadsereg állt szemben a 40.000 főt számláló magyar sereggel. Az őshazába visszatérő magyarok 895-896-os bejövetele után a magyar fennhatóság területe nyugat felé 907-re már megközelítette a mai Ausztriában lévő Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő katonai csapást mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse, vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Fejedelemség és Pannónia területéről, továbbá nem titkolt céljuk volt a Magyarok teljes kiírtása. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amelyben Luitpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek is elesett. Szinte a teljes bajor nemesség életét vesztette a csata során. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar határvonal lett. A hazatérés e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háborúnk. A csatát sokáig nem értékelte jelentőségéhez mérten a hazai történetírás. A győztes csatát követően több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona a magyarok földjére. A hunok berendezkedhettek a régi-új hazájukban.
Patreon támogatás: https://www.patreon.com/user?u=29066493