A Phobos a Mars legnagyobb holdja, kettejük közötti távolság mindössze 5760 km.
Viszonyításként a Föld és a Hold között több mint 66x nagyobb a távolság, egészen pontosan 384.400 km.
A Marsot 7 óra 39 perc alatt kerüli meg, és eközben kétszer kel fel a nyugati és kétszer nyugszik le a keleti égbolton.
A Hold a rávetődő fény 6%-át veri vissza, felületén megfigyelhetők néhány kilométer hosszú, 100 méter széles és 20 méter mély barázdák, amit a Mars és a Phobos között zajló árapály erők hoztak létre.
A Phobos bizonyos időközönként árnyékot vet a Marsra, ezzel részleges napfogyatkozást okozva.
Teljes napfogyatkozás sosem lesz lehetséges, mert az égitest látszólagos mérete túl kicsi a Napéhoz viszonyítva.
Az árapály-erők hatására a hold keringése kötött, ami azt jelenti, hogy a Phobos mindig ugyanazt az oldalát fordítja a bolygó felé.
Ezek az erők egyébként állandóan fékezik a Phobos mozgását, így a jövőben annyira közel fog kerülni a Marshoz, hogy darabokra törése után egy gyűrűt fog létrehozni a Mars körül.
Na de térjünk rá arra, amiért valójában itt vagytok.
2005. augusztus 12-én lőtték fel a röviden MRO űrszondát, melynek fő feladata a nagy felbontású képek készítése volt a Mars felszínéről és hogy leszállásra alkalmas helyet keressen a későbbi leszálló egységek számára.
Viszont a Phobosról is készült néhány kép, majd haza küldése után a földönkívüli élet után kutatók napokig csak erről a különleges objektumról beszéltek, ami tisztán látható a Phobos felszínén.
A képen kétségtelenül egy magában álló mesterséges monolit látható, amely közelében nincs semmilyen hasonló méretű vagy alakú objektum, így jogosan vetődött fel a kérdés, hogy vajon mi is lehet ez a hold felszínén?
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az embereket megosztva rögtön két oldal alakult ki az objektummal kapcsolatban.
Az egyik akik szerint csak egy furcsán nőtt sziklatömb, a másik pedig akik úgy gondolják hogy ezt egy földönkívüli faj tette a Phobosra.
A szovjetek is kiszerették volna deríteni az igazságot, így 1988. július 7-én és 5 nappal később 12-én, fellőtték a Fobosz-1 és Fobosz-2 elnevezésű űrszondákat.
A Fobosz-1-el fellövése után 2 hónappal viszont minden kapcsolat megszakadt.
A második űrszondával minden rendben volt egészen addig, amíg 50 méterre meg nem közelítette a Phobosz felszínét.
A kapcsolat ekkor megszakadt, és soha többé nem állt helyre.
A hivatalos magyarázat szerint meghibásodott a korszak legfejlettebb és legdrágább műholdjának fedélzeti számítógépe.
A Phoboszra indított űrszondák tehát sorra meghibásodtak, mintha az égitest egyszerűen nem akarná hogy megfigyeljék.
A hold utáni kutatás azóta sem jutott előrébb, így csak találgathatunk, hogy mi lehet ez a különleges objektum az égitest felszínén.
Egy másik felvetés szerint talán Marsról származó törmelék lehet, mely egy korábbi aszteroida becsapódás során fúródott be így a felszínbe.
Ez azonban még mindig nem magyarázná meg azt, hogy miért ennyire szabályos ez a monolitnak látszó objektum.
Ráadásul ebben az esetben a monolit körül is számtalan becsapódási nyomnak kellene lennie, ilyet viszont nem lehet látni egyetlen róla készült képen sem.
FÖLDÖNKÍVÜLI ŰRHAJÓT TALÁLTAK A MARS EGYIK HOLDJÁN ❓ (Phobos)
Zene / Music:
The Sky is on Fire - Ambient Music
top 5 magyar univerzum
top 5 magyar bolygó
top 5 magyar földönkívüliek
top 5 magyar phobos
#top5magyar #univerzum