Nem tudunk ellenállni Orbán Balázs invitálásának. Ismét itt vagyunk a keleti végeken, a Székelyföld peremvidékén. A Tarkő hegység és a Csíki havasok között a Tatros folyó egy 30 km hosszú, de alig néhány száz méter széles völgyet vájt ki magának, amelybe mindkét hegységből számtalan keskeny mellékpatak torkollik. Az erdőkkel, havasi kaszálókkal festői hegyoldalakkal és patakokkal szabdalt Gyimesi táj völgyeibe: ebbe a különleges természeti környezetbe a történelem Ura egy páratlan hagyományvilággal rendelkező világot alkotott. A gyimesi csángó magyarok országát, ami a Kárpátok vízválasztóján, a Gyimesi-hágónál kezdődik és az ezeréves határon, a Gyimesi-szorosnál végződik.
Útra kel hát a Hazajáró, hogy „behatoljon a Székelyföld határhavasának nagyszerű tömkelegébe,” és a Gyimest övező vadregényes havasok mellett megismerkedjen lent a patakok völgyeiben, a hegyek elszigeteltségében élő, de anyanyelvüket, néphagyományaikat híven őrző és minden körülményben magyarnak megmaradó gyimesi csángókkal.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.