Gyulai Százéves Cukrászda és a Nádi Nagyboldogasszony Plébániatemplom. /Joy of Life - Judyesther/

Gyulai Százéves Cukrászda és a Nádi Nagyboldogasszony Plébániatemplom. (Joy of Life - Judyesther). Válassza úti célként az ezerarcú Gyulát! Élvezze a város szépségét, gyógyuljon fürdőkben, pihenjen a barátságos szállodákban és vegyen részt a sokszínű programokon! Videómban Judyesther gyönyörű zenéje mellett a Százéves Cukrászdát és a mellette levő Plébániatemplomot mutatom be!
Zene: Joy of Life – Judyesther. /The video was uploaded only for entertainment and language learning purposes and no money was earned from it! This video is not commercial./

Százéves Cukrászda - Gyula
A városban számtalan védett épület, templom és egyéb építmény áll, talán a legismertebb a 100 éves cukrászda, copf stílusú épület. A 150 éves biedermeier berendezése a múlt század hangulatát idézi és ma is működő vendéglátóhely.
1840-ben nyitotta meg kapuit, Gyula első cukrászdája, ma Százéves Cukrászda néven ismert, ezzel jelentősen hozzájárulva a város társasági életének fellendüléséhez. Salin Gyula cukrászmester volt az alapítója és napjakban cukrászmúzeumként is üzemel.
A régi cukrász műhelyből múzeumot alakítottak ki, ahol időszakos és állandó kiállításnak is helyet ad az épület. A múzeumban megtekinthetjük a korabeli cukrászműhelyek készítményeit, cukorkák különböző fajtáit, fagylaltot, parfét, teasüteményeket, kelt- és vajastésztákat.
A ház copf és empir stílusú elemekkel épült, de magán viseli a korai klasszicista jegyeket is. A díszítő festések által meghatározott termekben korhű és eredeti biedermeier berendezési tárgyak láthatóak. 1840-ből maradt fenn a sarokterem fali polcállványzata, a két aranyozott favázával, és a fedeles cukorkásüvegekkel, valamint a régi edényeket őrző vitrines pult is. Mivel a cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az 1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni. Főként a 6-7 fős asztalok jellemzőek a cukrászdában. Nagy kincse a cukrászdának egy hasábszekreterben elhelyezett 32 sípos géporgona, amelyet Josef Hain bécsi mester készített 1819-ben.
Az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel, amelyek egyedi látnivalót nyújtanak az országban. 2004-ben a cukrászda életében egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.
A másfél századon át változatlanul megmaradt cukrászda saroktermének berendezése műemlék, az ebből nyíló két szalont az eredeti mintájára, biedermeier bútorokkal rendezték be. A cukrászda ma is a XIX. század közepének világát idézi. Bár a korral öregszik, a neve Százéves marad. Korábban (száz éven át!) ugyanaz volt a neve: a XIX. század közepétől tulajdonosáról Reinhardt cukrászdának hívták.

A gyulai Nádi Nagyboldogasszony plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt, benne őrizték a nagy tisztelettel övezett „Nádi Szűz Mária”-képet. Később, a török uralom alatt a templom és a kép is elpusztult.
A másik nevén Belvárosi római katolikus templomot mai formájában 1775-ben kezdték építeni Harruckner Ferenc kezdeményezésére. A barokk és copf stílusú plébániát Linck János Károly uradalmi építész tervei alapján építették. Felszentelésére 1777-ben került sor, mikor is a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz tiszteletére áldották meg az épületet.
Az egyhajós templom értékes oltárképei a Szeplőtelen Szüzet, Szent Annát és Szent Józsefet ábrázolják. A mennyezeten nagyszabású, 470 négyzetméteres seccó látható, melyet Patay Mihály festett 1986-87-ben. Az impozáns festmény egyházi és történelmi alakok mellett Gyula történetének jelentős eseményeit jeleníti meg. A Nagyboldogasszony Plébániát a XVIII. században többször is felújították, ekkor gazdagodott külső- és belső kialakítása klasszicista elemekkel.
A szentély jobb oldalán találhatjuk az építtető, Harruckern Ferenc síremlékét, melyet Martin Schmidt bécsi szobrász készített. A templom oltárát Lakatos Tibor diófából faragott munkája, melyet Simon M. Veronika Apor püspököt ábrázoló festménye díszít, mely már a 1990-es évek végén készült.
A Nádi Boldogasszony plébániatemplom ma híres búcsújáróhely hely.