Ide, Székelyföld földrajzi és néprajzi középpontjába érkezik a Hazajáró, ahová a Teremtő Erő egy hatalmas kiterjedésű vulkánikus eredetű hegyláncolatot növesztett. Udvarhelyszék és Csíkszék közé ékelve – mintegy természetes határnak kijelölve - a Hargita úgy 70 km hosszan elnyúló hegytömegét. Ám a Keleti-Kárpátok leghosszabb, egyben legfiatalabb vulkáni hegysége nem elválasztja, hanem lávaformáival, gazdag élővilágaival, életet adó földjével, örökzöld fenyveseivel, friss patakjaival, gyógyító ásványaival inkább összeköti egymással a havason és a völgyekben éldegélő székely népcsoportok sorsát. Nem véletlenül nevezik a székelyek „szent hegynek” a Hargitát, amelynek legmagasabb csúcsa, a mitikus Madaras olyan igazodási pont, amelyet egyszer - éljen bárhol is - minden magyar embernek meg kell látogatnia. A Hargita nagy szerelmes írója, Tamási Áron azt mondta: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!" Nos, a Hargita az a hely, ahol minden magyar otthon érezheti magát. A messze földön híres vendégszeretet, az élet nehézségeinek sajátságos humorral való elütése, az ízes beszéd és a székely életet körbeölelő természeti környezet valóságos újjászületést nyújt az embernek
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.