A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában, nagyjából a Duna középső folyásának vízgyűjtő területét foglalja magába. Számos nyelvben ez a fogalom nem használatos, hanem a Pannon-medence kifejezést alkalmazzák, a Kárpát-medence területének nagy részét, de nem az egészét értve ez alatt.
A Kárpát-medence területén ma számos ország osztozik, ezek Magyarország és Szlovákia teljes egészében, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna pedig kisebb-nagyobb területrészekkel.
A Kárpát-medencével átfedést mutató földrajzi fogalmak a Duna-medence, Pannon-síkság, és főleg, a legtöbb nyelvben a Pannon-medence. A Duna-medence jóval tágabb földrajzi egység, amely a Duna egész vízgyűjtő területét felöleli Németországtól Ukrajnáig. A Kárpát-medence ennek a hatalmas földrajzi területnek egy kisebb egységét, nagyjából a középső részét alkotja. A Pannon-síkság kifejezést ezzel szemben nagyjából ugyanarra a területre használják, mint a Kárpát-medencét. A két fogalom közötti különbség az, hogy míg a Kárpát-medence egy egységes területi egészt jelöl, amelyhez alföldi és hegyvidéki területek egyaránt hozzátartoznak, addig a Pannon-síkság alatt a középső Duna-medence valamennyi alföldi, sík vidékét értik, vagyis Európa legnagyobb hordalékkúpját, a folyók által feltöltött sík felszínt. Így a Pannon-síkság magában foglalja például Ausztria, Csehország vagy Közép-Szerbia sík vidékeit is (Bécsi-medence, Morva-medence, Morava-völgy), de nem tartozik hozzá például a Dunántúli-középhegység vagy Erdély, amelyek a Kárpát-medencének szerves részét képezik. A nemzetközi földrajzi irodalomban a régió megjelölésére a Pannon-síkság (angolul Pannonian Plain) elnevezést használják, míg Magyarországon a Kárpát-medence kifejezés használatos a történelmi hagyomány alapján.
A Kárpát-medence Európa legnagyobb hegységközi medenceegyüttese, amely a miocén kori felszínfordulat után, a Kárpátok kiemelkedésével és a belső területek besüllyedésével, majd a pliocén kori Pannon-tenger kiszáradása során alakult ki.
A talaj vastagsága változó, legvastagabb Pozsonytól egészen Győrig.
Bár a csapadék nem bőséges, a növényzet számára általában elegendő mennyiségű eső esik, és a Kárpát-medence igen fontos mezőgazdasági régió, a hatalmas kiterjedésű lösztalajjal borított síkságok rendkívül termékenyek.
A Kárpátok hegyvonulatai gazdagok a különböző ércekben, mint a vasérc és a réz. A történelem folyamán nagy gazdasági szerepet játszottak az Északi- és Keleti-Kárpátok aranylelőhelyei és sóbányái.
Legnagyobb települések
Név Ország Népesség
1. Budapest Magyarország 1 752 286 fő (2019. jan 1.)[3] +/-
2. Belgrád-Nándorfehérvár 1 233 796 (2016)[4]
3. Zágráb 802 338 (2016)[5]
4. Pozsony - Felvidék 425 923 (2017)[6]
5. Újvidék 341 625 fő (2011)[7] +/-
6. Kolozsvár - Erdély 324 576 fő (2011. okt 1.)[8] +/-
7. Temesvár - Erdély 319 279 fő (2011)[9] +/-
8. Brassó - Erdély 253 200 fő (2011)[10] +/-
9. Kassa - Felvidék 240 688 fő (2011) +/-
10. Debrecen Magyarország 202 214 fő (2018. jan 1.)[11] +/-
11. Nagyvárad - Erdély 196 367 fő (2011)[12] +/-
12. Szeged Magyarország 161 122 fő (2018. jan 1.)[13] +/-
13. Miskolc Magyarország 155 650 fő (2018. jan 1.)[14] +/-
14. Arad - Románia 159 074 fő (2011)[15] +/-
15. Nagyszeben - Erdély 154 841 fő (2002) +/-
16. Pécs Magyarország 144 188 fő (2018. jan 1.)[16] +/-
17. Marosvásárhely - Erdély 145 943 fő (2007)[17] +/-