A csokoládé csökkenti a stresszt. A hal stimulálja az agyat. Van-e igazság az ilyen közhiedelmekről? A kutatók eredményei szerte a világon igent mondanak: Úgy tűnik, valóban azok vagyunk, amit megeszünk.
Egy brit börtönben végzett tanulmány megállapította, hogy a vitamin-kiegészítőket szedő fogvatartottak kevésbé hajlamosak erőszakos viselkedésre. Németországban pedig a Lübecki Egyetem pszichológusa kimutatta, hogy a társadalmi viselkedést a reggelinél elfogyasztott összetevők befolyásolják. De mi történik valójában az agyban, amikor lekvár helyett mézet választunk, kolbász helyett pedig halat? A tudósok szerte a világon próbálják kideríteni.
A neurotáplálkozás egy olyan interdiszciplináris kutatási terület neve, amely a táplálkozás agyi egészségre gyakorolt hatását vizsgálja. Patkányokon és legyeken végzett kísérletek új betekintést nyújtanak étkezési szokásaink hatásaiba. Ha a laboratóriumi patkányokat egészségtelen táplálékkal etetik, az eredmény nemcsak elhízás. A menü közvetlen hatással van a memória teljesítményére is. A bélflóra szerepe egy ideje ismert, de a tudósok jelenleg más összefüggéseket fedeznek fel. Állítólag a zöldségeken és halakon alapuló mediterrán étrend biztosítja a legjobb táplálékot a kis szürke sejtek számára. Az omega-3 zsírsavak, amelyek például a halakban találhatók, védik az idegsejteket, és nélkülözhetetlenek az agy fejlődéséhez - mert az agy is az, amit eszik!
