Aki 10-15 évvel ezelőtt, vagy még korábban járt határon túl, az emlékezhet arra, mint jelentett akkor egy „hö betű” az autó hátulján. A gyomor tájéki szorításra a határ közeledtével, a román, szlovák, szerb, vagy ukrán egyenruhások összevont szemöldökére – és arra a szeretetre, ami a magyarok lakta településeken fogadta azt, akinek a kocsiján ott volt a „varázsjel”.
A filmet egyébként a tragikusan fiatalon elhunyt Hunyady Sándornak, a két világháború közötti erdélyi irodalom egyik legtehetségesebb írójának színdarabjából vitte filmre Podmaniczky Félix rendező. A moziban a harmincas-negyvenes évek olyan sztárjai szerepeltek, mint Páger Antal, Mezey Mária, vagy Gózon Gyula. A történet alapvetően egy romantikus dráma, ám a kritikusok szerint magasan kiemelkedik a korszak szerelmes-éneklős-sírós-nevetős tucatfilmjei közül. Érdemes megnézni az egészet. (alfahir.hu)
A film az emberi helytállásról szól a házastársi hűség ürügyén. A magyar gróf nem él zavartalanul feleségével, erdélyi birtokukon. Nemcsak munkalehetőséget kell teremtenie a környékbelieknek, de a házassága is gyötrelmes. Az asszony azt hiszi, férje flörtöl a kastély egyik vendégével. Időközben az asszony régi szerelme is megérkezik és ostromolni kezdi őt. A birtok elvesztésének híre Bukarestbe szólítja a férjet, s a féltékeny feleség válaszút elé kerül.
Hunyadi Sándor regényét Radványi Géza dolgozta át filmre. Kettőjüknek, no meg a zeneszerzőnek Fényes Szabolcsnak köszönhető, hogy az erdélyi motívumokban gazdag film túllép az egyszerű szerelmi történet és izgalmas politikai pamflet keretein. A film tanulságai nemcsak a negyvenes években voltak megszívlelendőek. (port.hu)
*
- És hogy ha a betű azt mutatja Magyarország, akkor egy M betűnek kell ott lenni. A H betű nem állíthatja azt, hogy Magyarország.
- Már pedig ez azt jelenti. Ha M betű volna, akkor a románok is tudnák, hogy magyar, aztán nem eresztenék be. Így, meg hogy H betű van rajta, hát csak mi tudjuk, magyarok.
- Hát mit tesz a H betű?
- Azt, hogy haza.