Nagyszabású kalandfilm készül Hadik András a legvitézebb huszárról

Nagyszabású kalandfilmben sarcolja Berlint a legvitézebb huszár

Hadik András berlini huszárcsínyét felidéző film kapott gyártási támogatást.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága 1,6 milliárd forint gyártási támogatást szavazott meg a Hadik címmel készülő, 1757-ben játszódó nagyszabású mozifilmnek, amely felidézi Hadik András huszártiszt katonai bravúrját, amikor maroknyi csapatával megsarcolta Berlint – tájékoztatta az NFI pénteken az MTI-t.

A Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő Hadik című látványos kalandfilm a magyar történelem egyik legdicsőbb mozzanatát dolgozza fel – olvasható a tájékoztatóban.
A film főszerepét Trill Zsolt alakítja, a további szerepekben többek között László Zsolt, Hirtling István és Mucsi Zoltán lesz látható. A szereplőknek a hungarikumként jegyzett magyar huszárok világának megelevenítéséhez többek között magas fokú lovas tudásra van szükségük.

A film 2022 végén kerül a mozikba

A Hadik rendezője Szikora János, operatőre Győri Márk. A film látványos, nagy statisztériát felvonultató lovas jelenetein Steve Dent angol akciórendező is dolgozni fog. A forgatás a tervek szerint ősszel kezdődik, a mozifilmet 2022 végén láthatják a nézők. A film producere Nagy Endre.
A tájékoztató idézi az alkotók filmmel kapcsolatos vállalását.
Eszerint a film emléket állít a magyar huszárvirtusnak és Hadik András katonai bravúrjának.

„Olyan történelmi kalandfilmet szeretnénk készíteni a Hadikból, amelynek főhősét két erő kormányozza: a bátorság és a becsület. Sodró lendületű képekből áll össze a történet, a film ritmusát tekintve az egész egy hihetetlen vágta lesz. A történet alig hagy egy szusszanásnyi időt a szerelem, család, barátság, kötelesség és árulás érzelmes epizódjainak, aztán újra, mint a forgószél, tovább ragadja hőseit és a nézőt” – olvasható a tájékoztatóban.

Legendás katona volt a legvitézebb huszár

Hadik András (1710-1790) katonatiszt, hadvezér, a legvitézebb huszár, aki hőstetteinek köszönhetően közlegényből lett gróf. Részt vett az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. 1757-ben Berlin ellen küldték, a várost 3500 fős seregével október 6-án el is foglalta.
Berlinre 600 ezer tallér sarcot vetett ki, valamint Mária Teréziának 24 pár női kesztyűt is küldött ajándékba.

Bár később kiderült, hogy valamennyi kesztyű balkézre való volt, az uralkodó 3000 dukáttal jutalmazta Hadikot és megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét is. 1758-ban lovassági tábornok lett, 1760-ban pedig még a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére is volt. 1762-ben és 1763-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnokaként olyan vitézül küzdött, hogy grófi címet kapott. 1764 és 1768 között Erdély katonai parancsnoka és királyi biztosa volt.

Hadik András indítványozta először Magyarországon a jobbágyrendszer felszámolását.

1772-ben a Lengyelországot megszálló császári csapatok főparancsnoka és a birodalomhoz csatolt területek első polgári kormányzója volt. 1774-ben lett tábornagy és Mária Terézia még ugyanabban az évben kinevezte a bécsi Udvari Haditanács elnökévé. E tisztét haláláig megtartotta.
Kiváló katona volt, 1789-ben II. József őt nevezte ki a török elleni háború fővezérévé. Hadik András 79 éves volt akkor, II. József mégsem talált alkalmasabb embert nála.