Szökés
Színes és fekete-fehér, magyar filmdráma, történelmi, 92 perc, 1997
Rendező:Gyarmathy Lívia
Forgatókönyv:Böszörményi Géza, Marosi Gyula
Szereplők:
Daniel Olbrychski, Bezerédi Zoltán, Bodrogi Gyula, Hegyi Barbara, Krzysztof Kolberger, László Zsolt, Lukáts Andor, Marozsán Erika, Pogány Judit, Artur Zmijewski, Dariusz KurzelewskiOperatőrBalog GáborVágóKoncz GabriellaZeneDarvas Ferenc
Producer:Böszörményi Zsuzsa, Andreas Bareiß, Tadeusz Chmielewski
Történet
Öt évvel a háború után, 1950-ben Európa közepén, Magyarországon bírósági ítélet nélkül titokban embereket tartóztatnak le és a hírhedten kegyetlen gulágtáborokban tartják fogva őket. Ezek az emberek nem tudják, miért vannak ott és meddig.
A film azokról szól, akik megkísérlik a lehetetlent, megszöknek. Közülük csak egyetlen fiatalembernek sikerül kijutni Nyugatra, a vasfüggönyön át. Ez a film a hírvivő története, aki éveken át megszállottan memorizálja társai nevét, hogy értesítse a világot a szigorúan titkos tábor létéről.
A Szökés kísérletet tesz, hogy megragadja a sztálinista gulágrendszer paranoiás, megalázó lealacsonyító légkörét. Ebben a világban még az őrök sem bíznak egymásban: itt az árulás az egyetlen, amivel fizetni lehet apró szívességekért – vagy az életért.
Az ő életéből készült az 1997-es Szökés címmel film.
Michnay Gyula Ottó
Michnay Gyula Ottó (Malomsok, 1922. – ?, 2011. április 30.) disszidens internált, politikai elítélt, az egyetlen ember, aki a Recski kényszermunkatáborból véglegesen megszökött.
A pécsi honvéd főreálgimnáziumból 1940-ben került a soproni tiszti iskolába, ahonnan azonban hamarosan távoznia kellett: zsidó nagyanyja miatt a tiszti pálya bezárult előtte, behívták viszont munkaszolgálatra. Parancsnoki beosztásban szolgáló apja egy katonai zöldségszárító üzemben talált neki biztonságos helyet, s közben beavatta abba a titkos németellenes tiszti összeesküvésbe, amelyben részt vett. Michnay Gyula megszökött a náci munkaszolgálatból, és egy hamis igazolványokat előállító titkos nyomdában dolgozott. A háború után a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tolmácsaként a hadifogságból szabaduló amerikai, angol és francia katonák ügyeit intézte. Nem politizált, de az új, immáron kommunista rezsim lassanként kirajzolódó természete sem tetszett neki. 1947. áprilisában és májusában koholt vádak alapján az Andrássy út 60-ban, majd a szovjet főhadiszálláson fogvatartották. Tekintettel arra, hogy hivatalosan soha meg nem indokolt fogvatartása idején a koncepciós perben megvádolt, majd később elítélt kisgazdapárti Nagy Ferenc miniszterelnök személyi titkárának, Dr. Kapócs Ferencnek rabtársa volt és így a cellatárssal folytatott beszélgetések során akár politikai titkokat is megtudhatott, ezt követően politikai okokból az ÁVO fogságába került, továbbra is bármiféle bírósági ítélet vagy eljárás megindítása nélkül. Ottani fogvatartását követően először a Kistarcsai Központi Internálótáborba, majd a titkos recski kényszermunkatáborba deportálták, ahol embertelen körülmények között, folyamatos éheztetés, végkimerülésig dolgoztatás és állandó terrorizálás, verések és kínzások között tartották, mint minden elítéltet.