Tűzvonal Lángolj!

Nem félek többé már,
Azért mert nincs miért,
Szabad lelkem messze száll,
Száll az ég felé.

Lerázva a láncot,
Rám vár egy messzi fény,
A falakon túl, a szabadság,
Szállok a fény felé.

Lángolj, míg a szíved ég,
Lángolj, örök gyermek légy,
Lángolj, mindig álmodjál,
Hogy soha ne csalódjál!

Lángolj, míg a szíved ég,
Lángolj, örök gyermek légy,
Lángolj, mindig álmodjál,
Messzi utakon szállj!

Őrzöm én a lángot,
Mely szívemben ragyog,
Perzselő tüzét érezve,
Tudom, szabad vagyok.

Nem félek többé már,
Mert vár a messzeség,
Falakon túl, a szabadság,
A határtalan kék ég.

Lángolj, míg a szíved ég,
Lángolj, örök gyermek légy,
Lángolj, mindig álmodjál,
Hogy soha ne csalódjál!

Lángolj, míg a szíved ég,
Lángolj, örök gyermek légy,
Lángolj, mindig álmodjál,
Messzi utakon szállj!