Jevgenyij Anyegint sokan kedvelik az előkelő szentpétervári társaságban, hiszen művelt és gáláns fiatal úr, ámbár életuntsága és céltalansága talán éppen ennyire jellemző rá. Nem is szólva a szív dolgaival kapcsolatos cinikus látásmódjáról. Épp amikor elfogy a pénze, birtokot örököl gazdag nagybátyjától, és odaköltözik. Itt azonban, ha lehet, még jobban gyötri az unalom, és sem a vidékkel, sem lakóival nem tud igazán megbarátkozni. Egyetlen kivétel akad: fiatal szomszédja, Vlagyimir Lenszkij személyében igazi jóbarátra lel vidéki elvonultságában.