Az amatőrfilm egy olyan műfaj, hogy idővel egyre erősebb dokumentumértéke van, még akkor is, ha nem feltétlenül annak volt szánva. Ez a dokumentumérték még inkább felértékelődik olyan helyeken és korszakokban, ahol és amikor nem mindenki fért hozzá képet vagy hangot rögzítő eszközökhöz, sőt, a hivatalos történet- és újságírás fontos eszköze volt a politikának vagy a társadalom alakításának. Erdély amatőrfilmesei - legyenek azok arisztokraták, polgárok, vagy csak sima értelmiségi fiatalok - éppen ezért fontos részei lehetnek a régió mozgóképes történelmének: olyan szemszögekből láthatjuk utólag kedvenc városunkat vagy évtizedünket, ahogy csak ők, akkor és ott tudták láttatni. Háromrészes sorozatunkat azoknak a nézőknek szánjuk, akik kíváncsiak Erdély elmúlt száz évének történelmére úgy, ahogyan azt az akkori amatőrfilmesek látták és láttatták.
A 70-es évek végén, 80-as évek elején volt egy baráti társaság Kolozsvárott, amely filmkészítéssel kísérletezett. Kalandos módon beszerzett, Super8-as felvevőgéppel és tekercsekkel vágtak neki a városnak, és el is készült pár rövidfilm, amely mára nemcsak esztétikai, hanem dokumentumértékkel is büszkélkedhet. Hosszú évek fiókban porosodása után előszedtük a kissé kilazult perforációjú, remegő hangsávú tekercseket (Senki földje, 1979; Melléklet, 1981), és megmutatjuk őket annak a generációnak, amelynek már mindegyik zsebében lapul egy-egy kamera. A filmekről Nagy Gábor rendező-operatőrrel, valamint Kiss-Budai Tibor főszereplővel beszélgettünk. A teljes filmek itt láthatóak: https://www.youtube.com/watch?v=Wrc6snImta8
https://www.youtube.com/watch?v=8LCJMO7EToM