A videóban látható animációt nem mi készítettük, felhasználására külön engedélyt kaptunk az alkotótól.
Mort csatornája: https://www.youtube.com/c/MortHorror
Másik csatornája: https://www.youtube.com/channel/UCGr3xDf5W2bh0l7o9BQB1oA
HÍVATLAN VENDÉG A PIZZÁZÓBAN - HORROR ANIMÁCIÓ (HÁTBORZONGATÓ TÖRTÉNETEK - 12. RÉSZ)
Nézd meg ezeket is!
AZ ELHAGYATOTT HÁZ LEGSÖTÉTEBB TITKAI - HORROR ANIMÁCIÓ (HÁTBORZONGATÓ TÖRTÉNETEK - 11. RÉSZ)
https://youtu.be/FYGJIPfBP44
A REJTÉLYES IDEGEN - HORROR ANIMÁCIÓ (HÁTBORZONGATÓ TÖRTÉNETEK - 10. RÉSZ)
https://youtu.be/znfEyBqr82M
HÁZ AZ ERDŐ MÉLYÉN - HORROR ANIMÁCIÓ (HÁTBORZONGATÓ TÖRTÉNETEK - 9. RÉSZ)
https://youtu.be/m-OrTFbhRVE
A 11. szülinapomat a nővéremmel és a nagytatánkkal ünnepeltem, akit az egyszerűség kedvéért a továbbiakban papaként fogok emlegetni. Az volt a terv, hogy este moziba megyünk, előtte viszont vacsorázunk egyet a közeli pizzázóban. Egész nap nem ettem, na persze nem azért, mert nem voltam éhes, csak fogadtam papával, hogy képes leszek egyedül megenni egy családi pizzát. Amikor végre odaértünk és felszolgálták a finomságot úgy gondoltam ezt a fogadást simán meg fogom nyerni. Azt persze nem árultam el, hogy ezért egész nap koplaltam, de végül is nem tiltják a játékszabályok. Addig azonban nem kezdtem el enni, amíg a nővérem és papa pizzája el nem készült, bevallom nagyon nehezen fogtam vissza magam, hogy ne essek neki azon nyomban. Pár perc múlva végre az övéiket is kihozták, kezdetét vehette a lakoma. Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy rajtunk kívül ez idő alatt senki sem volt az étteremben, még a pincér is elvonult a konyhába. Csak mi hárman voltunk, tisztára úgy éreztem, mintha miénk lenne az egész pizzázó. Aztán egyszer csak egy furcsa dologra lettem figyelmes. Papa észrevehetett valamit a hátunk mögött, mivel folyamatosan abba az irányba nézett, tekintete ideges volt. Fogalmam se volt mit láthatott, de kimondatlanul is szinte tapintható volt a feszültség. Ekkor hátrafordultam, és megpillantottam egy férfit alig egy méterre az asztalunktól. Haja és ruhája csupa kosz volt, valamint enyhén szólva is kellemetlen szagot árasztott magából, fogadni mertem volna, hogy legalább egy hónapja le se vetette, ami rajta volt. Tekintete hirtelen rám szegeződött. Papa kiabálni kezdett, felszólította, hogy azonnal tűnjön innen, vagy hívja a rendőrséget. Úgy tűnt ez nem volt elég, ezért felállt és még nyomatékosabban kérte, hogy távozzon. Ekkor papára emelte a tekintetét, a nővérem és én pedig kihasználtuk, hogy végre nem ránk figyel és gyorsan átiszkoltunk az asztal túlsó oldalára. A fickó továbbra sem tágított, ezért otthagytuk a pizzáinkat és kimentünk az étteremből. Biztos ismeritek azt az érzést, amikor ösztönösen tudjátok, hogy valaki titeket bámul. Én ugyanezt éreztem miközben a parkoló felé vettük az irányt. Hátranéztem, ez az őrült alak pedig ott állt a bejáratban és engem figyelt. Ekkor rám mutatott és azt mondta: még találkozunk. Papa nagyon féltett minket, ezért arra kért ne nézzünk rá, azzal még tovább ingereljük. Túlságosan féltem, muszáj volt hátrapillantanom, a szemem sarkából figyeltem. Sajnos úgy tűnt nem akar tágítani, a nyomunkban volt. Valamit motyogott közben, de nem hallottam mit, talán jobb is. Papa le se vette róla a szemét egészen addig, amíg látótávolságon kívülre nem került. Mindhármunkat felzaklatott ez a kellemetlen esemény, ezért inkább gyalog mentünk a moziba, addig is kicsit megnyugodtunk. A film után visszasétáltunk a kocsihoz, a parkolóból kifelé menet pedig újra felbukkant a fickó. Amikor megpillantott minket úgy nézett ki, mint aki végig utánunk kutatott, és örült hogy végre ránk talált. Hála az égnek tehetetlen volt, mire feleszmélt már messze jártunk. Nagyon megviseltek az aznap este történtek, hónapokkal később is rémálmok gyötörtek. Bárcsak azt mondhatnám, hogy ezzel a történet véget ért, de sajnos nem. 2 évvel később egy nap papával kocsikáztunk, megígérte, hogy elvisz bevásárolni. A semmiből egy ismerős arc tűnt fel az út mellett. Ki más, mint az alak a pizzázóból. Elkövettem azt a hibát, hogy bámulni kezdtem, sajnos hamar észre is vett. Nagyon úgy tűnt, hogy felismert, mivel ordibálni kezdett és a kocsi után futott. Természetesen esélye sem volt, gyorsan felszívódtunk. Később, amikor ismét arra jártunk feltűnt, hogy egy elmegyógyintézet van az út mellett, nagyon ritkán járok erre, ezért korábban sosem vettem észre. Talán onnan szökhetett meg, és azóta a környéken mászkál és halálra rémiszti a járókelőket. Most 19 éves vagyok, szerencsére évek óta nem láttam, mondjuk ennek ahhoz is köze lehet, hogy szinte soha nem mentem arra az elmúlt években.
Zene: https://www.youtube.com/watch?v=T0WjL4phiuk&t=0s&ab_channel=CO.AGMusic