Az átkos sötét évtizedeiben, ha meghallottuk: Moszkva, görcsbe rándult a gyomrunk. A vörös birodalom, a kommunista terror, az ateista diktatúra falansztere, elnyomásunk irányító központja – így élt bennünk Szovjetunió fővárosa. Bele se gondoltunk, hogy a rendszert ugyanúgy megszenvedte az orosz nép, mint mi, magyarok. Ideje visszaemlékezni a bolsevizmus előtti századokra, a cári hagyatékra és megismerni a mai Oroszországot és fővárosát, ami igyekszik levetkőzni a szürke sztálini örökséget és újra színes arcát mutatni, mint a világpolitika és az egyetemes kultúra meghatározó tényezője. A mai Oroszország már nem a Szovjetunió, de nem is a cári birodalom, mégis, valami sajátosan szürreális ötvözete azoknak, ahol a vörös csillag és az ortodox kereszt jól megférnek egymással. A hazajáró rendhagyó moszkvai látogatása során a magyar emlékek felkutatásán túl annak jár most utána, hogy milyen szerepe lehet a magyarságnak a megújuló Oroszország fővárosában.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.